🔞 18 éven aluliaknak nem adható el.
🎃 -40% kedvezmény a kóddal HALLOWEED (MINDENRE, kivéve a spray-ket és a gumicukrokat) 🎃
Kérdése van? +336 70 73 89 02
Ma egy másodlagos, természetes kannabinoidra fogjuk irányítani a kannabinoid reflektorfényt: a CBDV-re.
A CBD homológjának kutatása még gyerekcipőben jár, de máris jelentős előrelépések történtek. Különösen az endokannabinoid rendszerről és az abban részt vevő szabályozási mechanizmusokról szerzett ismereteink tekintetében.
Ennyi az egész, úgyhogy kövesse ennek az ígéretes kannabinoidnak a bemutatását, hogy mindent megtudjon róla!
Ha követte a másodlagos és alternatív kannabinoidokról szóló cikkeinket, akkor már biztosan kitalálta, hogy a CBDV-t cannabidivarin néven ismerik. Igen, ez egy kicsit olyan, mint a THCV CBD-változata, vagy tetrahidrokannabivarin.
És legalább egy dologban közös a THCV-vel. A THCV-hez hasonlóan a CBDV is fontos szerepet játszik a kísérőhatásban: megsokszorozza a CBD hatását.
A THCV-vel ellentétben azonban a CBDV viszonylag nagy mennyiségben megtalálható a természetben. GYANTÁK Különösen az Észak-Indiából és Nepálból származó vadon termő kannabiszvirágokban, valamint az ugyanezen régiókból származó kannabiszban található meg.
Molekuláris szinten csak rövidített oldalláncában különbözik a CBD-től. Ez néhány különbséget eredményez a hatásaiban.
A legtöbb más kannabinoidhoz hasonlóan a tanulmányok még meglehetősen vékonyak és korai szakaszban vannak. Bár nem tudjuk teljesen megmagyarázni a hatásmechanizmusait és azok különbözőségét, ahhoz eleget tudunk, hogy röviden elmagyarázzuk a működését:
Ma már tudjuk, hogy a CBDV a CBD-hez hasonlóan kevéssé hat a CB1 receptorokra, és még kevésbé a CB2 receptorokra. Ez az oka annak, hogy e két molekula nem osztozik a kannabiszhoz és bizonyos szintetikus kannabinoidokhoz társított bódító hatásokban és érzékszervi torzulásokban .
Egyes tanulmányok szerint a CBDV más szinteken is kölcsönhatásba lép az endokannabinoid rendszerben szintén jelen lévő más receptorokkal. Ez különösen igaz a TRPV2 és a TRPV1 receptorokra. Ezeket a receptorokat, amelyeknek rövidítése az angol "Transient Receptor Potential Vanilloid" szóból származik, franciául kapszaicinreceptoroknak is nevezik.
Különböző eszközökkel aktiválhatók, és a CB1-hez és CB2-hez hasonlóan részt vesznek a szervezetünk által bizonyos ingerekre produkált kémiai válaszban.
Jellemzően ezek azok a receptorok, amelyek aktiválódnak, hogy a fájdalmat és a hőt előidézzék, amelyet akkor érzünk, amikor chilit eszünk, amikor bizonyos rovarok megcsípnek minket, vagy amikor melegítő kenőcsöt használunk.
De ezen túlmenően szerepet játszanak az anyagcserénk gyulladásra adott válaszában, és sok más területen is, amelyek itt sokkal inkább érdekelnek minket.
Ismétlem, jelenleg viszonylag kevés információval rendelkezünk a CBDV-ről, de ennek ellenére jobban ismert, mint sok riválisa.
Ezért megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy áttekintést adjunk a témával kapcsolatos tudományos tanulmányokról:
Az egyik első tanulmány, amelyről beszámolunk, 2013-ból származik. Az angliai Readingi Egyetemen végzett előzetes tanulmányban egy kutatócsoport megkísérelte megvizsgálni a CBD és a CBDV görcsoldó hatását patkányokon és egereken.
Ennek érdekében tengerimalacok több csoportjának adtak CBD-t vagy CBDV-t, vagy mindkettőt, egyénenként változó dózisban és formában.
Ezután megpróbáltak görcsös rohamokat kiváltani a tengerimalacokban, és meg tudták mérni a kannabinoidok által kiváltott rugalmasságot.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a CBDV jelentős görcsoldó hatást fejtett ki, de meglepetésre ezek a hatások nem a CB1-receptorhoz kapcsolódtak.
Ez a kérdés más kutatókat is érdekelt. A következő évben, 2014-ben pedig olasz kutatók egy csoportja képes volt megmagyarázni ezeket a hatásokat azzal, hogy bebizonyította a CBDV TRPV-receptorokra gyakorolt kölcsönhatását. Olyan receptorokkal, amelyek "hozzájárulhatnak az epilepszia bizonyos formáinak kialakulásához és progressziójához". Tehát a CBD és a CBDV ugyanezekre a receptorokra hatva gyorsan aktiválja és érzéketlenné teszi őket, így az alany kevésbé hajlamos az ilyen típusú rohamokra.
2019-ben angol-amerikai kutatók egy csoportja nekilátott, hogy tanulmányozza a CBDV hatását az autizmus spektrumzavarra (ASD). Ez az ötlet azután jutott eszükbe, hogy megvizsgálták azokat a preklinikai vizsgálatokat, amelyek bizonyították, hogy a vegyület képes az agyi gátló-gerjesztő receptorokra hatni. Kiderült, hogy ezek a receptorok az ASD-ben is szerepet játszhatnak.
Egyes autizmus spektrumzavarok a szociális és érzelmi kommunikációt érintő neurofejlődési zavarok. Ezért úgy gondolják, hogy a fejlődés során az agy gátló-gerjesztő funkcióira ható kezelés megelőzhetné a nagyon kisgyermekek agyában kialakuló kommunikációs problémák egy részét.
A kutatók ezért kettős vak, randomizált, keresztirányú vizsgálatokat végeztek, amelyek során a CBDV-t kapó alanyok reakcióit vizsgálták a placebóval összehasonlítva. A vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a CBDV valóban hatással van az ASD-ben szerepet játszó agyi izgalmi gátlókra. Mindazonáltal a válaszok nem voltak egységesek, esetenként kisebb-nagyobb hatással, mivel kiderült, hogy nem minden alkalommal ugyanazokra az agyterületekre hatott.
A tanulmány ezért arra a következtetésre jutott, hogy a CBDV önmagában nem tud megfelelő és biztonságos klinikai választ adni a kezelésre. Mindazonáltal áttörést jelent az ASD megértésében és kezelésében, és további kutatásokat igényel.
Nem ritkán olvasható, hogy a kannabisz és a CBD pozitív hatással lehet a hányingerre, különösen a rákos kezelések okozta hányingerre.
És ez fordítva is igaz: számos cikk és beszámoló szól arról, hogy a kannabisz gyakran émelygést okoz, különösen a rendszeres használóknál és a rossz utazások során.
Ez azzal magyarázható, hogy a CB1-receptorok, amelyekre a THC különösen hat, maguk is hányingert okoznak, ha megfelelő ingerek érik őket.
Tekintettel erre a megállapításra, a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a CBDV és a THCV használata előidézheti-e ezt a hányingert kiváltó ingert, vagy létrehozhat-e egy ellentétes ingert, amely megakadályozhatja a hányingert.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy sem a THCV, sem a CBDV nem okoz hányingert, és hogy a két molekula a hányingert okozó receptorok réseinek elnyomása révén "terápiás potenciállal rendelkezhet a hányinger csökkentésében ".
Végül a leglenyűgözőbbnek talált tanulmány: a CBDV hatása a Rett-szindrómára.
A Rett-szindróma (RTT) egy ritka idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amely főként lányokat érint az élet első 6-18 hónapjában. A pszichomotoros fejlődés stagnálását okozza, ami a motoros és nyelvi készségek elvesztéséhez és agysorvadáshoz vezet.
Jelenleg nincs kezelés erre a betegségre, de ismert, hogy az esetek 95%-át az X-gén mutációi okozzák. Azt is tudjuk, hogy az endokannabinoid rendszer számos olyan élettani folyamatot szabályoz, amelyek megváltoznak e betegség következtében.
A kutatók célja ezért az volt, hogy ellenőrizzék, hogy a CBDV az endokannabinoid rendszerre hatva érdekes terápiás hatást fejthet-e ki.
Ehhez a vizsgálathoz a kutatók 14 napon keresztül CBDV-t adtak az RTT által érintett patkányok egy csoportjának. Az eredmények pedig több mint biztatóak voltak: a kutatók a tengerimalacok viselkedésbeli és agyi változásainak helyreállását tudták megfigyelni:
"A CBDV-kezelés helyreállította az RTT egerek károsodott általános egészségi állapotát, szociabilitását és agyi súlyát. A motoros koordináció részleges helyreállítása is megfigyelhető volt."
Ráadásul az egerek hippokampuszában sokkal magasabb G-fehérje-szintet találtak, ami új kutatási utat nyit az RTT kezelésében.
A CBDV, bár még mindig nagyrészt ismeretlen, izgalmas terápiás potenciált mutat. Ezzel egyúttal bővítette ismereteinket az endokannabinoid rendszerről és annak számos patológiát szabályozó képességéről, miközben többet tudtunk meg magukról a patológiákról is.
Mindazonáltal fontos szem előtt tartani, hogy még mindig sok szürke terület övezi a teljes körű cselekvés és mechanizmusok működését.
Sok évbe fog telni, mire megállapíthatjuk, hogy a CBDV teljesen biztonságosan használható, és hogy valódi és biztonságos terápiás hatása van.
Addig is, tartsd magad naprakészen a blogunkon!